O-t, a független párizsi lányt, kedvese autóba ülteti, elveszi tőle bugyiját és harisnyatartóját, s közli vele, hogy ezeket többé nem viselheti. Elviszi egy kastélyba, ahol O-t meztelenre vetkőztetik, megerőszakolják, kikötözik és megkorbácsolják. Elmondják neki, hogy ezt ezentúl bárki megteheti vele, s ha vét a szigorú rend ellen, azt vesszőzéssel büntetik; de ettől függetlenül is minden nap megkorbácsolják a meztelen fenekét és combját. Föltéve, ha beleegyezik. És O, a független, szabad lény, beleegyezik. Így kezdődik a huszadik századi francia irodalom kétségkívül legnagyobb hatású regénye. Pauline Réage, akinek a kiléte mindmáig a francia kultúra egyik jól őrzött titka ötvözi az évszázados hagyományokra visszatekintő francia erotikus elbeszélést a huszadik század döbbenetével: miért vállal szenvedést és mártíromságot az ember egy nemes eszmével álcázott aljas ügyben. S miközben O - avagy a huszadik századi önkényuralmi rendszerek páriája és eszköze - egyre képtelenebb feltételekhez idomítja életét, fölsejlik: mivé változik ezenközben ő maga? Erről szól a világirodalom leghíresebb erotikus regénye, az O története.