A "Magyarország vármegyéi és városai" állandó munkatársainak bizottsága közreműködésével szerkeszti Sziklay János és Dr. Borovszky Samu a M. T. A. tagja, a M. Tört. Heraldikai és Geneológiai és a M. Néprajzi Társaságok választmányi tagja. A Magyar Korona Országai történetének földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természetviszonyának, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Magyarország monográfiája. A Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyéi és Városai Központi Szerkesztőbizottságának közreműködésével szerkeszti Dr. Borovszky Samu. A monográfia-sorozat a millenáris ünnepségek után indult, és tervbe vette a teljes ország vármegyénkénti totális leírását, a természetrajzi részektől kezdve a történelemig, a megye néprajzi, művelődési, vallási, etnikai, ipari, mezőgazdasági, közlekedési és közigazgatási részleteinek leírását. Minden kötet nagy figyelmet szentel a megye nagy születtei életrajzának, alkossanak azok akár az irodalom, akár a művészetek, akár a tudományok területén. A szerkesztő, Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, szerkesztő, az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója. Budapesten a református főgimnáziumban tanult, később a Budapesti Tudományegyetem hallgatója és ösztöndíjasa volt. 1880-tól Lukács Móric titkára, később 1882-től Lónyay Menyhértnek, a MTA elnökének a titkára. 1884-től az MTA irattárnoka, majd a Történelmi Társulat igazgatói választmányának a tagja. Munkásságának egyik legfontosabb állomása volt a nagy hírű Magyarország vármegyéi és városai (1896–1914) című monográfia-sorozat, amelynek számos kötetét szerkesztette. 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára, majd a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korát, a magyar őstörténetet és a finnugor nyelvrokonság kérdését is kutatta.