Tisztelt Olvasó!
A nevem Zsíros-Simon Mária, 1963. február 5-én születtem, Debrecenben. Egy kis faluban nőttem fel, Ebesen. Élménydús gyermekkorom lehetőséget biztosított, hogy megismerhettem a rónaság minden szépségét. Egyszerű földművescsaládom megismertette velem a munka és a föld örömét, és szeretetét. Első kézből kaptam a mező illatát, a föld szépségét és fáradságát. Az egyszerű emberek társasága nagy hatást gyakorolt rám. A családom a költészet melegágyaként szolgált. Apai nagyapám két világháborút megjárt ember volt. A háború borzalmait versekbe mondta el. Én mint gyerek, egy élő történelemmel éltem együtt. Nagyapámat az egész Hajdúságban csak úgy ismerték, mint Simon Lajos vándorköltőt. A versek szeretetét és mély érzéseit valószínű, hogy tőle örököltem. Én 1983 óta írok verseket. Sok időnek és biztatásnak kellett eltelni ahhoz, hogy megjelentessem az első verseskötetet. Önmagában a címe is sokat elárul. Azt hiszem, mindannyian az érzelmek árnyékában élünk. Az igazán mély érzéseinkbe csak kevés embernek adunk betekintést. Mindentől függetlenül, az életünk velejárójaként tekintjük, mert bármit teszünk is, hatással van az életünkre. Talán ebben a rohanó világunkban ezek az érzelmek egy kicsit eltörpülnek a mindennap súlya alatt. Remélem, hogy a leírt gondolatokkal, színes szójátékokkal örömet tudok nyújtani az olvasóknak. Az életből vett dolgok, mindennapi egyszerűségében, talán egy kicsit önök is magukra ismernek. Kívánom, hogy az első verseskötetemben leírt gondolatok valódi örömet jelentsenek Önöknek a mindennapi életükben.