A két világháború közti magyar ifjúság sorsát mutatja be ez a regény; melynek hőse Pesti Péter, az állásnélküli épitészmérnök, kilépve az Alma Mater kapuján, zsebében az oklevéllel végigmegy a magyar diplomás ifjúság kálváriáján. A békebeli Budapest, a maga ezerszínű arcával, forró szerelmek és hajszolt életek szegélyezik ezt az utat, amely nemcsak Pesti Péter, hanem egyben a magyar harmincévesek vesszőfuttatása is. A kitünő fiatal író kiméletlen éleslátással, sokszor a cinizmusig menő gúnnyal mutatja be az urak Magyarországát és azt, hogy a magyar diplomás ifjúságot hogyan züllesztették fasisztává és börtöntöltelékké.