Az emberiségnek minden időkben legnagyobb és legszentebb szenvedélye volt a templomépítés. A nagy pogány alkotásokon - Luxor; Karnak, a görög Achilleon, a latin Jupiter és Vénus templomokon át a felséges keresztyén bazilikákon keresztül, a legkisebb erdélyi fatemplomig, - ezeket a műremekeket és alkotásokat az Istenfélelem, a hitbuzgóság hozta létre.
A magyar református templomok építése a multban és a jelenben is nagy és áldozatos erőfeszítéssel, sokszor szenvedésekkel és egyéni lemondásokkal járt.
Ezek az erőfeszítéseket és szenvedéseket azonban elfejteti az a lélekemelő, boldogító érzés, mely a templomépítő kálvinista hívek önzetlen, odaadó munkájából és anyagi megfeszítéséből fakad.