Verne Gyula: Dél csillaga

Részlet a könyvből:
Azok a fura franciák.
- Beszéljen uram; hallgatom!
- Uram, van szerencsém megkérni leányának, miss Watkinsnak kezét.
- Alice kezét?...
- Igen, uram. Kérelmem, úgy látszik, meglepi önt. Talán megbocsát] a, na fárasztom azzal, hogy kissé megmagyarázzam, amit talán rendkívülinek tart. Huszonhat éves vagyok. Méré Cipriánnak hívnak. Bányászmérnök vagyok s a műegyetemen jeles oklevelet szereztem. Családom tisztességes és köztiszteletben áll, bár nem gazdag. A francia konzul a Fokföldön bizonyságot tehet és felvilágosítást adhat róla ; ha többet is akarna megtudni, barátom, Barthés Pharamond, a rettenthetetlen vadász, kit ön jól ismer, mint általában mindenki Griqua-földön, szintén bizonyíthatja szavaimat. Én itt tudományos megbízatásban vagyok a tudós akadémia és a francia kormány megbízásából. Múlt évben az Instituttól a Houdart-díjat nyertem egy munkámért, mely Auvergne vulkanikus szikláinak vegytani elemezéséről szólt. Vaal gyémánttermő vidékéről szóló dolgozatomat, melyet rövid időn befejezek, a tudós világ bizonyára szintén rokonszenvesen fogja fogadni. Ha visszatérek, Párizsban a bányászati iskola tanárává fognak kinevezni s állandó lakásom lesz ott az Egyetem-utcában 104-ik szám alatt a harmadik emeleten.