"Melyik a legjobb megnyitás?"
Ezt a kérdést gyakran felteszik a tapasztalatlan sakkozók a mesternek. A válasz többnyire valahogy így hangzik: "Ha tudnám, én is mindig azt játszanám."
A sakk - akárcsak az élet - túlságosan bonyolult, problémáit nem engedi ilyen könnyen leegyszerűsíteni.
Annyi igazság mégis van a feltett kérdésben, hogy a versenygyakorlat az idők folyamán bizonyos selejtezést hajtott végre.
A múlt század viharos cseljátékaival például alig-alig találkozunk. Ezekben világos már a játszma korai szakaszában heves támadást indított a sötét állás ellen, de a védekező technika fejlődésével ezeket a megalapozatlan kísérleteket mindinkább leszerelték.
A gyakorlat szűrőjén azok a megnyitások akadtak fenn, amelyek nem léptek fel az azonnali nyerés igényével.
- Gazdag stratégiai és taktikai lehetőségek, hosszú ideig tartó feszültség - ez, ami vonzó a ma játékosa számára.
Ilyen a "nyílt változatok királynője": a spanyol megnyitás.
Múltja több mint 400 évre nyúlik vissza. Az utolsó száz év nagymesterei között szinte alig találunk olyant, akinek a fegyvertárában ne szerepelt volna ez a megnyitás.
Ez a mű a spanyol játszma összes változatát tárgyalja, de több szeretne lenni, mint egyszerű tankönyv. A sakkozás nagyjainak gyakorlatából gondosan kiválasztott példákkal a szórakoztatás, a szórakozva tanulás igényének is eleget igyekszik tenni.
A könyv a 42 játszmával - amelyek között az olvasó Lasker, Rubinstein, Aljechin, Botvinnik, Keresz, Tal, Szpasszkij, Fischer stb. nevével találkozik - mint játszmagyűjtemény is tekintélyes.