Várnai Zseni: Üldözött versek Bp., 1945, Athenaeum kiadása (Athenaeum Rt. Nyomdája, Bp.), 202 p. Aláírt! Fűzve, kiadói papírkötésben.
Huszonöt évvel ezelőtt a fehér-terror máglyára ítélte könyveimet; azóta mindig üldözött verseket írok és üldözött voltam magam is. A német megszállás alatt zúzdában vetették minden meglévő kötetemet, kézirataim különböző rejtekhelyeken vesztek el s részben magamnak kellett megsemmisítenem őket, mikor üldözőim már az ajtómon dörömböltek.
Várnai Zseni (Nagyvázsony, 1890. – Budapest, 1981.) magyar költőnő. 1909-ben kapcsolatba kerül a munkásmozgalommal. Első és legismertebb, Katonafiamnak című verse 1911-ben jelent meg a Népszavában, amelynek példányait emiatt a rendőrség elkobozta, őt pedig vád alá helyezték A verset az őszirózsás forradalmat előkészítő baloldali propagandisták a Világosság Nyomdában 1918. október végén szórólap formájában újranyomtatták, és több száz példányban terjesztették Budapest utcáin. A két világháború között az erdélyi "Zsidó Jövő" közölte verseit. A második világháború után a Kossuth Népe és az Új Idők szerkesztőségében dolgozott. Költészetében a politikai mondanivaló, a finom líraiság, az anyai érzés megvallása egyaránt megjelenik.