"Erdély egy gazdag múzeum; amely számtalan emlékével tárja elénk a múltat" - írta Kővári László az 1850-es években. Az azóta eltelt közel másfél évszázad történelme e gazdagságon sokat koptatott, ám a várak, várromok, kastélyok és templomok letűnt korokat idéző környezetéből eleven pompával emelkedik ki Kalotaszeg, e sajátságos "múzeum" kicsi zuga; amely élő skanzenként ma is hiánytalanul őrzi évszázados gazdag kultúráját, hagyományait. A negyven - többségében magyar lakosságú - falut magában foglaló kis tájon a kutatók öt tájegységrészt különítenek el, történeti és földrajzi szempontok alapján: A Kalota és a Sebes-Körös által körülzárt Felszeget, a Körös vizétől északra, az Almás patak völgyében húzódó Alszeget, a Nádas és Kapus patak menti Nádasmentét, illetve Kapus vidégeket, valamint a Kolozsvár környéki Átmeneti vidéket. Kalotaszeg magyar népének kultúrája sok azonos vonást mutat, azonban az egyes tájegységrészek hagyománykincse egymástól sokban eltérő. Ezt a változatos, színes, gazdag kultúrájú földet és népet mutatja be a "Kalotaszeg" két kötete. Az első - 1989-ben megjelent - kötet a Felszeget, míg e jelenlegi második a további négy tájegységrészt ismerteti. A táj, a templomok, a temetők, a házak és házbelsők, valamint a viselet és gazdálkodás bemutatásán túl ebben is megelevenednek az itt élő magyarság hétköznapjai és ünnepei. A hangsúly az egyes tájegységrészek jellegzetességein és a közöttük mutatkozó eltérések kidomborításán van. E különbözőségek nemcsak a templomok külső képében és belső díszitettségében mutatkoznak meg, hanem a viseletben, a házak berendezésében, a temetők sírjeleiben is szembetűnőek. A Felszeg visszafogottabb díszitettségű, szolid harmóniát sugárzó viselete, bútorfestése, vagy faragott fejfás temetőinek kimért méltósága mellett, a színekben tobzódó nádasmenti gyöngyös viselet látványa, a vistai kőfaragók már-már művészi ihletettségű szobrokkal díszített házai és temetői mintha azt sugallnák, hogy más vidéken járunk. Pedig ez is Kalotaszeg! Ugyanaz a föld, amely közel egy évezrede őrzi a magyar kutúra emlékeit és ugyanaz a kalotaszegi ember, aki őseitől évszázadokon át örökölt művészetébe, szokásvilágába kapaszkodva cipeli magyarsága súlyos keresztjét, és vívja nap mint nap keény harcát - a lét korlálati között - a fennmaradásért.