Több mint kétszáz éve furcsa lényt fogtak ki a lápot járó parasztok a Hanság mocsaraiból. Tízévesforma embergyereknek látszott; de kettős szemhéja és keze, lába ujjai között az úszóhártyák víziállathoz tették hasonlóvá. Istók névre keresztelték, de a riadt, vadóc fiúcskát sem beszédre, sem emberi viselkedésre nem sikerült megtanítani, rövidesen megszökött és nyoma veszett. Eddig a történet hiteles - ami ezután történt, azt az író képzelete varázsolja elénk: a világtól elvonult alkimista orvos, Balázs mester apai gondoskodásával pallérozza a fiú értelmét, de a társadalomba nem tudja visszavezetni, Istók szembekerül a környék kapzsi és babonás népével, és visszatér a láp biztos, meghitt világába. A mozgalmas cselekményt a Hanság élővilágának és a korabeli népéletnek értő és eleven leírása kíséri.