Szepesi Attila: 3 kópé kalandjai földön, vízen és levegőben című meseregény a Noran Könyvesház gondozásában jelent meg 2011-ben. A kötet a József Attila-díjas költő egyik utolsó nagy gyerekkönyve, melynek varázslatos, naiv és szürrealista világát a neves festőművész, Galambos Tamás egyedi és részletgazdag illusztrációi keltik életre.
„Száz évvel ezelőtt, vagy kicsit tán régebben, amikor még vonatok sem jártak, csak ökrösszekerek – az emberek mégis éldegéltek valahogy –, a Szernye-mocsár közepén lakott egy öregember. Olyan apró volt, hogy a termetes férfiak válláig sem ért. Hófehér haja égre meredt, zöldben játszó szeme pedig huncutul csillogott. Rögtön jókedvre derült, aki belenézett.”
Az ő és barátai sok-sok kalandjáról szól ez a történet. Barátja annyi volt, mint réten a fűszál. Kalandja is akadt bőven. Talán több is, mint szerette volna. Beleesett például a farkasverembe – puff! Mindjárt egy farkas mellé. Barátok is lettek egy életre. Szemüveget csinált a póknak, meggyógyította a denevér szárnyát, kályhaezüsttel befestette a gazdájától megszökött lovat – és sorolhatnánk tovább. De mindez semmi nem volt ahhoz képest, mikor megépítették a sárkányrepülőt, és igazi gazfickók keresésére indultak. Ők hárman, Pali Pál, a pákász, Fajankó, a szakadt madárijesztő és Ciprián, a szárnyas szerzetes.