Hogyan vált Szeged az alföldi faipar központjává a XIX. században? Minek köszönhették a szegedi gőzfűrészgyárak létüket; és mi okozta lassú pusztulásukat? A kérdésekre a választ e könyv kronológiai sorrendben felépített hét fejezete adja meg a kiegyezést követő időszaktól kezdve az 1949-ben befejeződött államosítással bezárólag.
A szerzők, Felletár Zsolt és Segesváry László komplex forrásfeltárással készítették el e tényekben gazdag, mégsem „száraz” kismonográfiát, melyet ipartörténeti jelentőségű dokumentumokkal és fényképekkel egészítettek ki. Megismerhetjük belőle a XIX. században gyáriparossá lett szegedi Milkó, Löwy és Winkler családok faipari vállalkozásainak történetét a kezdetektől egészen az 1948-ban bekövetkezett államosításig.
Az események középpontjában a XX. században virilistává lett Lippai család áll. Tehetséges, önerejéből felemelkedő, generációról generációra továbblépő nemzetség, amely holdingot kiépítve tartotta fenn magát a gazdasági hullámverések közepette, és hagyott nyomot Szeged történetében. Szemünk elé tárul az erdélyi és kárpátaljai tutajosok világa, a Szegeden valaha létezett gőzfűrészgyárak és egyéb faipari vállalatok, láthatjuk tündöklésüket és megrázó bukásukat.
A Tiszán már rég nincs faúsztatás, az iparág is eltűnt. Így az olvasó e könyvből tudhatja meg, hol és hogyan működtek egykoron a szegedi gőzfűrészetek.