Scherg Károly: Sárvár

Budapest, [1934.] Stádium. 101 p. + 1 t. Fűzve, kiadói papírkötésben. 

Melléklet az Erdészeti Lapok 1934. évi novemberi 11. számához.

Fekete-fehér képekkel, térképekkel, ábrákkal. 

Trianon az összes termelési ágak között a magyar erdőgazdaságot sújtotta a legjobban. Míg az ezeréves Magyarország erdőségei 7,398.976 ha.-on (12,857.457 kat. hold) terültek el, addig a mai Magyarországnak az Erdészeti Statisztikai Közlemények II. füzete szerint 1,980.611-8 kat. hold erdőterülete van.
Az ezeréves Magyarországon az 1913. évben 7,581.000 szerfát és 9,500.000 tűzifát termeltek- ezzel szemben a mai Magyarország erdőségeinek évi fatermése 307.800 m3 szerfa és 1,320.000 m3 tűzifa, azaz szerfa és tűzifa együtt 1,627.800 m3 holdankint 1,2 m3.
A 8 millió lakos szükséglete Biró: „Az erdőgazdaság szerepe a nemzeti munkában 1934" szerint, ha papírszükségletünket is itthon akarnók ellátni, 8-9 millió m3. Az utóbbi években a túlhasználatokkal 3 millió m3 a belföldi termelésünk, tehát a mai termelés háromszorosát kitevő külföldi behozatalra szorulunk, ami a külkereskedelmi mérlegünk passzivitását emeli, tehát a mezőgazdasági ország főterményéből, a búzából és lisztből nem tud annyi értékűt kivinni, mint amily összegért kénytelen fát behozni. Minthogy a behozatalra szoruló műfa értékénél még rosszabb a helyzet, mint a tűzifánál, keresni kell minden magyarnak a módokat, melyekkel ezen bajokon segíteni lehetne. A hazai és bajor erdők tanulmányozása közben láttam, hogy főkép az állományápolás terén igen el vagyunk maradva. Így jutottam arra a gondolatra, hogy a sárvári erdők régi történetét és ezen erdők érdekében a bajor erdészek által alkalmazott módokat és ezek eredményeit kutassam és ezeket leírjam, mert ezen erdők azáltal érdemelnek fokozottabb figyelmet...