Sass Ervin: Intés önmagamhoz (Dedikált)

Régen író és régen publikáló költő első önálló kötetét veszi kezébe az Olvasó. Mindjárt fölvetődhet természetes kíváncsisággal, miért csak most, hiszen Sass Ervin 1929-ben született, így nem számítható a fiatal írók közé, akkor sem, ha e divatos meghatározás már régen elvesztette eredeti jelentését.
A szerző húszéves kora óta újságot ír és szerkeszt, közben végig jelen van a vidéki és országos napi- és hetilapok hasábjain, s az utóbbi évtizedben folyamatosan különböző antológiákban, de mostanra értek meg azok a szubjektív és objektív feltételek benne és körülötte, hogy könyvvel jelentkezhet.
Sass Ervin világhoz való kötődését valami rezignáltság jellemzi: első kötetének alaphangvételét is a jó értelmű tűnődés, meditálás adja. A meditáló sorok mögött azonban ott sejlik mindig a nyitottság lehetőségének vágya, s éppen ez teszi emberivé és érdemivé mondandóját.