A vadászat kézikönyve"; mely nemcsak oldalterjedelemben (650), hanem a témák sokaságában is mint legnagyobb alkotása vadászati szakirodalmunknak - kis késéssel - a Vadászati Világkiállítás alkalmából jelent meg, hogy a vadászati és vadgazdálkodási ismeretek teljességével szolgáljon az olvasónak, és nyilván hogy vadászati kultúránk fejlettségének egyik dokumentuma legyen. így tárgyköre sokkal szélesebb a vonatkozó könyvirodalmunkban eddig ismerteknél. Olyan témákkal bővült, mint a magyar vadászat története (dr. Csőre Pál), a természetvédelem és a vadászat (dr. Tildy Zoltán), - az akadémiai színvonalon megírt! - vadászat és vadgazdálkodás természeti és gazdasági adottságai (dr. Keresztesi Béla), a vadeltartó képesség és hozamfokozás (dr. Tóth Sándor), a vadászat etikai kérdései (dr. Bencze Lajos), a mezőgazdasági üzem anyagi érdekeltsége a vadgazdálkodásban (dr. Koller Mihály), a vadgazdálkodás tervezése (dr. Koller-Izrael), a vadontenyésztés (dr. Bencze-dr. Bertóti-Rácz), a mechanizáció, kemizálás stb. hatása a vadra (dr. Nagy Bálint), a vad értéke (dr. Lénárt Lajos), a vad hasznosítása (Gábor József), természetszeretet-vadászat, a vad haszna és kártétele (dr. Hauer Lajos), a vadegészségügy helyzete és szervezete, a vad gyakoribb betegségei (dr. Pásztor Lajos), a tenyésztett vad higiéniai, a befogott vad egészségügyi problémái, a vadhús vizsgálata (dr. Várkonyi János). Mind-mind olyan témák, amelyek közül néhány eddig szétszórtan, különböző orgánumokban jutott csak hanghoz, most pedig egy testes kötetben kínálják magukat az olvasónak a többször megírt, szokványos vadászati és vadgazdálkodási témákkal egyetemben.