Ez a történet temetéstől temetésig tart: Ady ravatalától Csinszka koporsójáig. Az előzményekkel és az utózöngékkel csak annyiban foglalkozom; amennyiben ez feltétlenül szükséges. Nem mesélek el tehát mindent elölről. Boncza Berta személyisége, férfiakra gyakorolt varázsa a maga sokrétűségében nem érthető meg élettörténetének második fele nélkül. A Csinszka-aktát azonban még most sem lehet lezárni. Az első kiadás megjelenése óta sok minden került nyilvánosságra fiókok és archívumok mélyéről.
Rockenbauer Zoltán
Az első kiadás kritikáiból:
"A halandó múzsa elsőrangú szakmunka, és olvasmányos, regényes mű is egyben, többek között azon női praktikáknak köszönhetően, amelyeket az e lapokon újraelevenedő híres nőalakok választottjaik érdekében és riválisaik ellenében bevetettek."
Tarján Tamás (kultura.hu)
"Az életutat a fellelhető gazdag forrásanyag, az ellentmondó emlékezések alapján rekonstruáló szerző gondosan ügyel arra, hogy a legvitatottabb kérdésekben objektív maradjon, de a könyv egészét áthatja a Csinszka ellentmondásos lénye iránti szeretet."
Osztovits Ágnes (Heti Válasz)
"A Csinszka által előhívott kérdéskörök közül talán legérdekesebb a Rockenbauer könyvében újra és újra felbukkanó szerepjáték: Csinszka, aki még haláléban is smink mögé rejtette 'igazi arcát'..."
Szilágyi Zsófia (Alföld)
"A halandó múzsához hasonló, átfogó életrajzi kötet eddig még nem jelent meg, s ha alaposan tanulmányozzuk Rockenbauer Zoltán könyvét, akkor elmondhatjuk, hogy e kivételes személyiséghez méltó összefoglaló pályakép született, melynek konklúziója: 'Csinszak ihlető forrás volt, múzsa maradt halálában is.'"
Gajdó Ágnes (Élet és Irodalom)