Pamer Nóra: Art nouveau a belga építészetben

Fekete-fehér képekkel.

Art Nouveau azaz „Új művészet”-nek nevezték a XIX. század végén azt a művészeti törekvést, amely elsőként szakított az eklektika hagyományokhoz ragaszkodó elavult történeti formáival. Francia nyelvű elnevezése alapján az Art Nouveau-t gyakran tévesen mint a századforduló francia jellegzetességét tartották számon, és a Jugendstil és szecesszió stílusáramlataival együtt mintegy fél századig megvetés tárgya volt s szinte becsmérlő jelzőként került a művészeti köztudatba.
Később azonban – miután a kutatók kimutatták, hogy a XX. század új művészeti szemléletét e századfordulói stílusokban rejtve fejlődő építészeti és formatervezési gondolatok érlelték – e korszak művészete újra az érdeklődés központjába került.
Ebből a tárgykörből ma már világszerte, évről-évre, igényes tanulmányok és nagyszerű könyvek, főleg összefoglaló jellegű feldolgozások jelennek meg.
Az általános századfordulói képből e könyv szerzője a legjelentősebb részt emelte ki: a tőlünk földrajzilag távol fekvő Brüsszel úttörő jelentőségű építészetét ismerteti meg az olvasóval. A belga Art Nouveau valóban első és legerőteljesebb hajtása a századforduló építészetének. Ez a nagyszerű belga kezdeményezés kisugárzott egész Európára. Ismerete nélkül a századforduló művészeti áramlatainak értékelése nem lehetséges. Mindazok, akik e korszak iránt érdeklődnek, sok hasznos és érdekes adatot találhatnak e könyvben, a szakember számára pedig összehasonlító anyagot nyújt további kutatásokhoz.