Pajor István: Mitől fordul a sí?

A szerző gyermekkorában kötött életre szóló barátságot a sísporttal. Versenyzett sífutásban és síugrásban; s 1960 és 1966 között öt ízben nyert országos északi összetett egyéni bajnokságot. Később edzőként dolgozott az akkori legeredményesebb hazai síugrók körében. Majd a versenysporttól megválva a kezdők felé fordult, hogy minél több érdeklődőt tanítson meg síelni s így megismertesse őket e szép sport élményével és örömeivel. A tanítás mellett tanult, hogy elméleti és gyakorlati tudását gyarapítva mind jobban taníthasson. Oktatási munkája közben pedig nagyon sok személyes tapasztalatot gyűjtött. Ilyen előzmények után vállalkozott a szerző hazai síirodalmunk gazdagítására.
Munkájában a síelés korszerű mozgásanyagát, annak rávezető gyakorlatait, tovább a tanulás és tanítás módszereit ismeretei nagy alapossággal és mély meggyőződéssel.
Meg kell jegyeznem, hogy néhány sítechnika és módszertani kérdésben eltér a nemzetközi és hazai elmélettől, az elfogadott gyakorlattól. Síoktatóink körében ezek vita alapját képezhetik, mint ahogyan magam is vitatom. Véleményem szerint azonban ez is csak az ügyet, a hazai síoktatás eredményesebbé tételét szolgálja.
Bízom abban, hogy a szöveg megértését segíti a gazdag - bár nem mindig kellően kifejező - képanyag is.
Kívánom, hogy minél többen hasznosítsák a tanulásban és a tanultak csiszolásában e nagy ügyszeretettel és fáradsággal készült munkát. (Kővári Károlyné)