A XIX. századbeli amerikai realizmusnak különös, egyéni mestere volt O. Henry, valódi nevén William Sidney Porter. Sok mindent végigpróbált, sok kortársához hasonlatosan viszontagságos úton jutott el az írói pályára. Volt patikusinas, segédcowboy, színész és könyvelő, majd volt bankpénztáros is, és e minőségében sikkasztó - bár, hogy igazságosan vagy alaptalanul vádolták ezzel, azon mind a mai napig vitatkozik az irodalomtörténet. Egy azonban bizonyos: a sikkasztásért rámért börtönbüntetése alatt kezdett írogatni - ekkor vette fel az O. Henry nevet -, és több mint háromévi raboskodása során került meghitt ismeretségbe későbbi novelláinak számos hősével: csavargókkal, spekulánsokkal, kis és nagy szélhámosokkal, a századforduló Amerikájának sok tarka, többnyire társadalmon kívüli típusával. Sokféle embert, sok emberi gyengeséget megismert, és 1901-ben történt szabadulása után rövid lélegzetű, de értékes írásokban örökítette meg a társadalom peremén élők életének derűs és szomorú mozzanatait.