Northrop Frye irodalomkritikus neve a magyar irodalom szakmai körökben jól ismert. Alapművét, A kritika anatómiáját sűrűn emlegetik, de olvasni keveseknek állt módjában, magyarul eddig csak néhány részlete jelent meg.
A kötet négy esszét tartalmaz: a Történeti kritika, az Etikai kritika, az Archetipikus kritika és a Retorikai kritika címűeket.
„Frye diakrón és szinkrón értelemben is kísérletet tesz, hogy rekonstruálja az irodalom sokféle jelensége mögött rejlő átfogó értelemrendet, mely a szimbólumok motívumrendszerré való összeállásából jön létre. Történetileg egymást követő fikcionális kifejezésmódokat különít el a szerint az arisztotelészi gondolat szerint, hogy a hősök vagy jobbak, vagy rosszabbak, vagy olyanok, mint mi.”
A mítoszkritika néven ismert irodalomirányzat e legnevesebb képviselője így ír a kritika szerepéről: „Összekovácsolhatja a kettétört kapcsokat teremtés és tudás, művészet és tudomány, mítosz és fogalom között… ha a kritikusok továbbra is csak a maguk dolgát végzik, mind egyértelműbben ez lesz fáradozásaik társadalmi és gyakorlati eredménye.” Így legyen.