„Még a hivatásos filozófusok között sincs mindenki abban a helyzetben; hogy felvegye a versenyt Luhmann reflexióinak engesztelhetetlenségével, fogalmi eszköztárának precíziójával és mélységével. Ugyanez talán még fokozottabban vonatkozik a tematika egyetemlegességére és az absztrakció fokára. Luhmann életműve mégsem filozófia a kanti világfogalom értelmében. Luhmann munkái a szaktudományon túlmenően nem itatódnak át azzal az életvilágbeli értelemben vett bölcsességgel, amelyet aztán a professzionális filozófusok szoktak »fogalmi szintre hozni«. Luhmann ugyanis magát hozta - nem filozófiai - fogalmi szintre.
Luhmann sokkal inkább arra törekszik, hogy a filozófiai fogalomalkotásnak teljesítőképesebb alternatíváját fejlessze ki, ahol teljesítményen a valóságjelképes megragadása és kommunikatív reprezentációja értendő."