„Hosszú története során a metafizika a filozófia megalapozó ága vagy diszciplínája volt. Válsága ezért nemcsak a filozófia diskurzuson belül okoz sajátos problémákat, hanem egyúttal felveti azt a »külső« kérdést is, hogy mi a filozófia szerepe és jelentősége a késő modernitás viszonyai között, s ez olyan kérdés, amely elméletileg elválaszthatatlan a »magaskultúra« korunkbeli sorsának általános problémájáról, és felveti filozófusként viselt gyakorlati felelősségünk kérdését. Ez korántsem jelenti, hogy a választ e válságra valamilyen általános kultúrszociológiában vagy az »elkötelezettségre« tett homályos utalásokban kell keresni: a kulturális funkció és a kognitív tartalom nem különíthető el egymástól. Azt azonban jelenti, hogy a válaszadáshoz filozófiának saját problémáit mint filozófiai problémákat bele kell helyeznie korunk tágabb történeti-kulturális kontextusába, utat kínálva ezzel a kor dilemmáinak és alternatíváinak problematizálásához és (talán) racionalizálásához.”