A győzelem küszöbén álló hatalmas német hadsereg ebben a században kétszer szenvedett el megsemmisítő vereséget. Felépítése; hadvezetése és története alapján vajon ez elkerülhetetlen volt? Kenneth Macksey elsősorban a két világháborúra koncentrálva vizsgálja a német katonai rendszerben és hadvezetésben lévő, a porosz gyökerekből eredő hibákat, ugyanakkor nem hagyja figyelmen kívül a hétéves, a napóleoni, a dán, az osztrák és a porosz-francia háborúkat sem. Az a nemzet, amelynek a történelem folyamán természetes védelem hiányában sokat kell küzdenie területe megőrzéséért, könnyen válhat agresszív katonai hatalommá. Az 1860-as és 1870-es években formálódó Németország a kezdeti sikerek nyomán hamar világuralmi terveket szőtt, ami végül összeomlását eredményezte. A szerző rávilágít a német katonai vezetés legmarkánsabb és legveszélyesebb vonásaira: az ellenség erejének alábecsülésére, a hosszú távú katonapolitikai alapelvek hiányára és a vezérkarok túlságosan nagy politikai hatalmára, melyek együttesen nagyban hozzájárultak Németország bukásához. Macksey ugyanakkor igyekszik bemutatni a német katonai rendszer pozitívumait is: egyes tábornokok és elméleti szakemberek törekvéseit, a haderő innovatív fejlesztését, a katonák bátorságát és harci tudását. Feltárja a nagy német katonai vezetők - Scharnhorst, Clausewitz, Moltke, Hindenburg, Ludendorff, Kesselring, Guderian, Rommel, Manstein stb. - és a császár, valamint természetesen Adolf Hitler tevékenységének, tetteinek hátterét, okait. A szerző már fél évszázada foglalkozik a német fegyveres erőkkel, a II. világháborúban közvetlen tapasztalatokat is szerzett róluk, ekképp a téma egyik legnagyobb szaktekintélye, könyve hiteles, lebilincselő olvasmány.