Csengery Antal: Történeti tanulmányok Csengery Antaltól. [Első kötet. Unicus, több nem jelent meg.]

Pest, 1857. Lauffer & Stolp (Manz Frigyes ny., Bécs). 297+(3) p. Első kiadás.  A címlapon „Első kötet” felirat is szerepelt, amit valaki „eltüntetett”. Sándor Zsigmond könyvtárából! Korabeli, félvászon kötésben, márványmintás lapszélekkel. 

Csengery a legnagyobb elismeréssel Macaulay-nek adózik, de kötetében a legnagyobb terjedelem Thierry Amadénak jut, mivel a francia történetíró a hunok és magyarok között folytonosságot állapított meg. Az 1850-es években e nézetet még nem ítélték tudománytalannak. A mű jó példája a XIX. század nemzetszemléletének, amely egészen régre visszavetíti a Kárpát-medencére vonatkozó birtoklási jogfolytonosságot.

Sándor Zsigmond kolozsvári jogász korában 1796-ban írta A csíki székely Krónikát (nyomtatásban 1818-ban jelent meg, mint Székely Mihály: A nemes székely nemzet konstituciói cz. munkájának függeléke), hogy bizonyíthasson egy pörben, a melyet a Sándor-család az Apor-család ellen folytatott. Nem a tudomány megtévesztése, hanem a haszonlesés adott okot a hamisításra. ... Nincs miért feszegetnünk a Csiki székely krónika tartalmát. Nagy jogi furfangossággal, de igen kevés históriai tudással készített falzum. Szádeczky kimutatta, hogy ki, mikor, mi okból gyártotta. A históriának nincs többé köze a Csiki székely krónikához. Szerzője S. Zs. további életfolyamából csak annyit tudunk a hagyomány nyomán, hogy összeférhetetleniil rossz természete miatt megszökött falujából, hogy nem házasodott meg soha s hogy szökése után nyoma veszett.