Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában

A monográfia a bécsi kamarai levéltár anyagára támaszkodva új típusú, számszerű, kvantitatív megközelítésre alkalmas forrásanyagot dolgoz fel. Tárgyalja a bécsi udvar várospolitikáját az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon, a szabad királyi városok gazdasági igazgatását, valamint a városi bevételeket és kiadásokat.
Az értekezés a városi gazdálkodás pénztőke-felhalmozási lehetőségeivel kapcsolatban az abban érvényesülő tendenciákat vizsgálja. Megállapítja, hogy a városok a tárgyalt korszak végén jelentős pénzvagyonnal rendelkeztek, melyet az 1760-as évek városi ipart támogató politikája idején kommunális üzemekbe fektethettek volna. A városok - elsősorban a városi visszahúzó erők hatására - ehelyett olyan megoldást kerestek, melyen keresztül pénzük hamarabb térült meg: ezt a hitelügyekben találták meg. Az így létrejött uzsoratőke, mely a földtulajdontól független pénz vagyon kialakulását elősegítette ugyan, a városi kézműves tanácstagok egyéni részesedésén keresztül a céhes ipart, államkölcsön útján a feudális államot, nemesi birtokosoknak nyújtott kölcsönök útján a feudális mezőgazdaságot erősítette.