Kadosa (Kiss) Árpád: Károly-laktanyától a Don-kanyarig

Csak töredék-történetek élnek bennünk; negyvenesekben, ötvenesekben is, apáink életéről s haláláról. S mit tudnak a második világháborúról fiaink és unokáink? Mit tudunk a magyar katonák mindennapjairól, helytállásukról, mit tudunk hazaszeretetükről, életükről és halálukról, a Donnál elesett hősökről, Budapest ostromáról?
Kadosa (Kiss) Árpád előző visszaemlékezése, a Viszontlátásra, hadnagy őr! 8000 példányban elfogyott. E könyv szerzője ott volt valamennyi fronton, átélte a XX. század és a világtörténelem talán legvéresebb háborúját. Emlékei, sorsa hű tükörképe annak, ahogy az emberek akkor éltek és gondolkodtak. A múlt megismerésének elengedhetetlen feltétele, hogy alulnézetből is szemlélni lehessen a történteket. Egyéni sorsok bemutatása nélkül nincsen nemzeti emlékezet sem.
Fájdalmas veszteségünk, hogy Kadosa Árpád nem érhette meg könyve megjelenését. Boldog házasságának ötvenedik évében, 2000. április 4-én, életének 86. évében elhunyt.
Maholnap eltűnnek az utolsó szemtanúk, történelmi forrásaink kiapadnak. Az ő visszaemlékezéseik nélkül aligha lehet pontos képet alkotni arról, milyen is volt a kor hangulata, mit gondoltak, hogyan éltek az emberek.
Elég csak átfutni a tartalomjegyzéket ahhoz, hogy kedvet kapjunk e kitűnő könyv, e rendkívül fontos információforrás olvasásához.