Jurij Nyikolajevics Jefremov: A világmindenség mélységeiben

Galileitől ​és Newtontól kezdve egészen a XIX. századig gyakorlatilag a csillagászat volt a vezető természettudomány. Az alapvető fizikai törvényeket és matematikai módszereket éppen a csillagászati kutatások kapcsán fedezték fel és dolgozták ki. A XIX. században a csillagászat egyre gyakrabban alkalmazta az elméleti fizika eredményeit és „kölcsönzött” kutatási módszereket is a fizikusoktól. Ám a csillagászati megfigyelésekkel bizonyított relativitáselmélet és a magfizikai megjelenésével újra a csillagászat vált égetően szükségessé a fizikusok számára. Az utóbbi tíz év csillagászati felfedezései, amelyek egyrészt fényes bizonyítékai fizikai elméleteknek, másrészt új, még megoldatlan kérdéseket vetnek fel, a csillagászatot újra a tudomány élvonalába emelték. Néhány csillagász azt tartja, hogy az általa megfigyelt jelenségek magyarázata új fizikai forradalmat követel. Mindenesetre az elmélet fizika további fejlődését részben éppen a csillagászati megfigyelési adatok elemzésétől kell várni. – A csillagászat hivatott arra, hogy megmutassa az embernek azt a világot, amelyben él. A fénylő csillagok miriádjait megörökítő fotólemeztől közvetlen út vezet az embert létrehozó természet megismeréséhez.
Ezeknek a kérdéseknek fontos részleteit mutatja be pontos, konkrét eredményekkel bizonyító kitűnő könyvében az ismert szovjet szakember, J. Ny. Jefremov.