A Hódító Robur a korabeli technikai fantázia szerint utópisztikus témával; a repüléssel foglalkozik - akárcsak a vele tematikájában szorosan összefüggő másik Verne-regény, A világ ura (legutóbb: Világ ura címmel, 9619133). ; A mű cselekményének kezdetén egy klub tagjai arról vitatkoznak: a léghajó orrába vagy farába érdemes-e a légcsavart szerelni, hogy a repülőszerkezet hatásosabb legyen. Vitájukat egy váratlanul felbukkanó férfi szakítja félbe, aki azzal a képtelen ötlettel áll elő, hogy a "levegőnél nehezebb" alkalmatosságok jobbak a léghajónál. Robur, hogy igazát bizonyítsa, elrabolja a klub elnökét és titkárát; Albatrosz nevű gépével izgalmas föld körüli útra viszi őket. A foglyok végül megszöknek és egy maguk építette léghajóval harcba akarnak szállni Robur Albatroszával, ő azonban győztesen kerül ki a harcból, sikerrel hódítván meg a levegőeget. ; A merész fantáziaképekkel élő regényben minden együtt van, ami hatásossá, izgalmassá teheti a történetet: sci-fi, krimi, s a téma olyan beállítása, melynek "fantasztikumát" időközben túlszárnyalta az idő és a technikai haladás.
Titokzatos; orsó alakú "óriás valami" nyugtalanítja a világtengerek hajósait. A szörnyeteg hol itt, hol ott bukkan fel a hullámok közül, és kisvártatva meglékelve süllyednek el az addig sérthetetlennek vélt hajóóriások. Pierre Aronnax professzor egy expedícióval elindul, hogy kiderítse a tengeri csodalény rejtélyét. Hajójuk hamarosan meg is ütközik a szörnnyel. A professzor és inasa a tengerbe zuhan. A titkot azonban így is sikerül kideríteni: a "szörny" nem egyéb, mint Nemo kapitány búvárhajója. Ennek a hajónak sokezer mérföldes tengermélyi útjáról, utasainak izgalmas kalandjairól, szerencsés meneküléséről szól Jules Verne egyik legérdekfeszítőbb, s amellett tudnivalókban is leggazdagabb regénye, a Nemo kapitány története a másik híres Verne-regényben, a Rejtelmes szigetben folytatódik.
Sztrogof Mihály; a cár futárja, ezer veszélyen át viszi a rábízott parancsot Moszkvától Ázsia belsejébe, Irkutszkig. Vihar, sziklaomlás, öldöklő tatár lázadók, de még a megvakíttatás sem tudja megakadályozni célja elérésében. Sztrogof minden próbát kiáll, minden nehézségen diadalmaskodik ... Méltán mondják Verne nagyszabású, romantikus regényére, hogy a kötelességteljesítés és a helytállás eposza. De nemcsak a helytállásé, hanem a testvériesen gyöngéd, áldozatos szerelemé is. Sztrogof ugyanis nem egyedül küzd meg a roppant nehézségekkel: útközben pártfogásába vesz egy fiatal lányt, aki száműzött apját kutatja. Később a megvakított Sztrogofot ő vezeti útja végcéljáig. A világhírű regényt, mely egyike a legizgalmasabb, legsikerültebb Verne-könyveknek, Supka Géza fordította, és Würtz Ádám készített hozzá megkapó illusztrációkat.
Ezúttal a Jeges-tenger vadul szépséges tájaira vezet bennünket Jules Verne: prémvadász-expedíció indul Amerika jeges-tengeri partvidékére. Kitűnő; új vadászterületet fedeznek fel, s boldogan berendezkednek új állomáshelyükön. Egy különös esemény azonban ráébreszti őket a félelmes valóságra: úszó jégmezőn telepedtek meg, amely ismeretlen veszedelmek felé sodródik velük a végtelen sarki tengeren.
Az expedíció derék, bátor tagjainak hősies küzdelméről, izgalmas kalandjairól, csodálatos megmenekülésükről szól ez a könyv - amely a kalandos fordulatok izgalmán kívül sok érdekes tudnivalót is nyújt az olvasóinak.
Földünket nagy veszély fenyegeti! Egy csillagász kiszámította; hogy egy váratlanul feltűnt üstökös össze fog ütközni a Földdel. A katasztrófa valóban be is következik, a szeszélyes égitest azonban éppen csak súrolja bolygónkat, és magával ragadja a Földközi-tenger partvidékének egy részét. Különböző nemzetiségű és foglalkozású emberek kerülnek az új égitestre, és izgalmas küzdelmet vívnak életükért, visszatérésükért a Földre.