Verne csodálatos kalandregénye az emberi kitartásról, a minden akadályt legyőző szeretetről és hitről.
A címszereplő hölgy nem rokkan bele és nem tör meg végleg az őt ért sorozatos és fájdalmas veszteségekbe. Bár az összeroppanása miatt ideiglenesen gondozásra szorul, de elég erős hozzá, hogy ebből az állapotból önmagától fel tud épülni, és ez csak még erősebbé teszi a hitében, hogy szeretett férje nem halt meg. Ennek bizonyítására több expedíciót is indított, az utolsót Ausztrália sivatagos tájaira, ahol rengeteg megpróbáltatást kellett kiállnia neki és társainak.
Verne ebben a regényében nagy teret szentel a részletes tájleírásoknak, megismertetve olvasóit a XIX. század második felének ausztrál életkörülményeivel, és az akkor még nagyobb számban jelen lévő őslakos törzsekkel.