A székelyekről és a székely öntudat szimbólumáról; a "székely népviseletről" az elmúlt majd három évszázadban számtalan lejegyzés, ábrázolás látott napvilágot. Gazda Klára - a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum egykori muzeológusa, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára - most arra vállalkozott, hogy összefoglalja a székely népviseletről az írott forrásokból tudottakat és muzeológiai munkája során a tárgyi gyűjteményekben és a terepen szerzett ismereteit. Művéből nemcsak a székely nők és férfiak hétköznapi és ünnepi ruhatárának egyes darabjait ismerhetjük meg, hanem azok jelentéshordozó, korra, állapotra, gazdasági-társadalmi háttérre utaló szerepét és a parasztpolgári öltözködéshez való módosulását is. Külön fejezet foglalkozik a székely férfiak katonai, határőrző feladatával, illetve az ezzel járó kiváltságaikkal, a lófők és a gyalogos székelyek, a különbözőszékekhez tartozók öltözködésének különbségeivel, amelyeket - az egykori kiváltságok múltával is - mint megkülönböztető jegyeket őriztek.
A szöveghez csatolt irodalomjegyzék a székely népviselet összefoglaló bibliográfiája. A kötet azonban nemcsak az öltözködés, hanem a tájnyelv iránt érdeklődőknek is tanulságos, mivel a szerző az egyes öltözetdarabokat helyi nevükön említi. A kötet illusztrációit rajzoló Haáz Sándor évtizedekig járta a székely falvakat, hogy megörökítse azok változatos, ám mégis az egész székelységre jellemző öltözködését.