A szerző mondja könyvéről:
"A játék amellett; hogy szórakoztat, hogy kedvtelés és sport egy időben, előkészít az életre is. A kommunista nevelésnek úgyszólván minden összetevőjét magában rejti. Elmélyíti a gyermek érzelmeit, növeli esztétikai érzékét, megmozgatja fantáziáját, fejleszti testi erejét, ügyességét, bátorságra, óvatosságra, kitartásra szoktatja. Elmélyíti az ifjú ember hazafias érzelmeit, növeli életörömét, fejleszti rögtönzőkészségét, és serkentőleg hat zenei készségének kialakulására. A gyermek a játékszabályok betartásával kénytelen magát alávetni a közösség törvényeinek, ami nem kis mértékben növeli benne a felelősségérzetet. A játékban, akárcsak a népmesékben, a szereplőknek csak igazságos küzdelem árán sikerül kivívniuk az elsőbbséget, a győzelmet. Ennélfogva a játék nagyban hozzájárul gyermekeink igazságérzetének és józan ítélőképességének fejlesztéséhez is.
A gyűjtés és az anyag feldolgozása során a játékokkal kapcsolatban számtalan gondolat villant fel bennem. Ezek attól függően változtak, hogy milyen nézőpontból tekintettem a játékokra. A nézőpontok megadása nélkül hadd idézzek most néhány felvillanó gondolatot: A játék az ifjúkor tündöklő napja, melynek sugarai a felnőtt ember életét is bearanyozzák. Játék nélkül az élet olyan lenne, mint csillag nélkül az égbolt, vagy virág nélkül a rét. A játék a gyermek vágya, hogy már felnőtt legyen, s a felnőtt álma, hogy újra gyermekké váljon. A játszó gyermek olyan, mint a szárnyát próbálgató madárfióka. A játék a gyermek szabadsága, a gyermek lélegzetvétele és egyensúlyi állapota; a lehetőség és a vágy közös nevezője. A játék a cselekvés gyönyöre. A játék a jellem kovácsa. A játék a nyelvi folyamatosság láncszeme. A játék az anyanyelv és a hazaszeretet hajszálgyökere. A játék a békéért vívott harc legszelídebb fegyvere. A játék a béke aranypillére."