Könyvünk öt fejezetre tagolódik. Az 1. fejezet célja az alkalmazott fogalmak, megnevezések és jelölések rendszerezése. A 2. fejezet lényegében lineáris invariáns hálózatokkal foglalkozik, elsősorban az állandósult (egyenáramú, ill. szinuszos) állapotot tartva szem előtt, de a Laplace- vagy Fourier-transzformációval az eredmények általánosabban is értelmezhetők. A 3. fejezet ugyancsak a lineáris invariáns hálózatokat tárgyalja, de általános időbeli változás esetén. A 4. fejezetben a nemlineáris rezisztív hálózatokkal foglalkozunk. Végül az 5. fejezet az általános, nemlineáris és variáns dinamikus hálózatokat tárgyalja. Az egyes fejezetek nagyjából függetlenek egymástól, csak a későbbi fejezetekben a már előfordult eljárások magyarázata rövidebb.
Az 1. fejezettől eltekintve minden fejezet négy szakaszból áll. Az 1. szakasz (pl. 2.1.) az illető hálózattípus alapvető egyenleteit foglalja össze, a további fejezetek pedig az egyenletek előállításának különböző módjait. Minden fejezet 2. szakasza a kapcsolási rajzon alapuló, egyszerű hálózatokra alkalmazható eljárásokat mutatja be. A 3. szakaszok a teljes egyenletrendszer előállításán alapuló eljárásokat tárgyalják, amelyek igen egyszerűek, de terjedelmesek. Minden fejezet 4. szakasza az egyenletrendszer olyan előállítását mutatja be, amelynek számítógépes alkalmazása során az adatokat közvetlenül felhasználhatjuk az egyenletrendszer megfelelő helyén. Amíg a 2. szakaszban tárgyalt módszerek „papír-ceruza” eljárások, a 3. és 4. szakaszban tárgyalt módszerek algoritmikusak, így számítógépprogram készítésére alkalmasak.
A módszereket példák illusztrálják. Arra törekedtünk, hogy a jellegzetes eseteket minél kisebb terjedelemben bemutathassuk, nem sokat törődve azzal, hogy a hálózat reális rendszer modelljének tekinthető-e. A jobb követhetőség érdekében nem számértékekkel, hanem betűszimbólumokkal írtuk fel az egyenleteket. Az algoritmikus eljárásokat az áttekinthetőség érdekében olyan egyszerű hálózatokon mutatjuk be, amelyekre ezek az általános módszerek természetesen túlságosan körülményesek.
Feltételezzük, hogy az Olvasó ismeri a villamos hálózatelmélet alapjait, tehát a Kirchhoff-törvényeket, az Ohm-törvényt és általánosításait, a matematikából a mátrix- és a közönséges differenciálegyenlet-rendszerek fogalmát.