Rögös utakon 1935-től 1946-ig
72 hónap katonai mundérban, háborúban, hadifogságban
A könyv szerzőjének Sopronban 1935-ben ifjúi bohém élet közben, mint nyomdai betűszedőnek a szakmailag kiváló fejlődése adott igazi boldogságot. A szép életutat megszakította a Szentendrére, vasútépítő hidásznak történő behívás, a tényleges katonai szolgálattételre.
Szentendrén pár nap után egy furcsa balesettel a szenvedés vette kezdetét. Kétéves katonai szolgálatot Kaposváron a polgári élet követett, és megismerkedett a vállalkozói problémákkal. Anyagi gondjait tetézte az uzsorakamat, majd a háború kezdete. Hitler fellépése hazánkat is magával ragadta, és elindult a katonai behívások sorozata, most már tartalékos szolgálatra.
A Felvidék, Ruszinszkó, Erdély és Délvidék is visszatért. Farkas Kálmán mindenhol ott volt. A háborúban 14 hónapot töltött el a Szovjetunióban. Hazatérése után sietett megházasodni. A boldogságot ismét csak megszakította egy újabb katonai behívó. Budapest bombázását 7 hónapon keresztül szenvedte, mert a halál közvetlensége, az emberek és a város pusztulása idegeit megviselte. Közben megszületett az első gyermekük, és boldogság-szenvedés váltogatták egymást. Balatonaligáról még két alkalommal sikerük hazamennie, majd végleg elszakadt családjától. Abda mellett Börcsön átélt négy hónap után Győrnél esett szovjet fogságba.
Kurszkban helyreállítási munkákkal, a Brinszkben erdei fakitermelésben érte csúcspontját a szenvedés. Súlyos betegen érkezett haza szeretteihez, de még így is igen nagy volt a boldogsága. Még itthon is betegeskedett 1 teljes évig, és 1946-ban fejeződött be a 72 hónapos vergődése katonai mundérban.