A tizennégy éves; írói ambíciókat dédelgető Vallay Emma 1907 júliusában az Orient expresszen tér vissza Kanadából Budapestre az édesapjával. A fővárosból Balatonkörtvélyesre utaznak tovább, ahol a súlyosan beteg Vallay Zoltán egykori szerelmére, Kóthay Évára bízza lányát.
Emmát és Éva fiát, Gábort születésük óta egymásnak szánják, a sors útjai azonban kifürkészhetetlenek, és a századfordulót követő első évtizedek történelmi eseményei nem szűkölködnek fordulatokban. Emma Körtvélyesen, ebben az álomszép balatoni kisvárosban válik igazán felnőtté, itt tapasztalja meg mindazt, ami az életben a legfontosabb: a szerelmet, a megbocsátást, és hogy néha súlyos áldozatokat kell hoznunk.
Az Emma évszázada regényciklus első kötetében egy különleges, erős asszonyt ismerünk meg, aki, ha sok viszontagság után is, de megtalálja a boldogságot.
A romantikus családregény első kötete végén úgy búcsúztunk el Emmától és Gábortól, hogy éppen önfeledten játszottak három gyönyörű kisfiukkal a balatonkörtvélyesi házuk kertjében, és Emma már negyedik gyermeküket várta.
Az Emma fiai című második részben a három fiúgyermek – Tamás, Péter és Gábor, azaz Öcsi – történetével ismerkedhetünk meg. A három fiú, akik külsőleg és jellemükben is nagyon különböznek egymástól, a maguk egyéni módján és eszközeivel próbálják megtalálni a boldogságot a húszas–harmincas években. A második világháború kitörése és eseményei azonban a Kóthay családot is megtépázzák; nem maradnak el a tragédiák sem. A háború után kibontakozó új rendszer pedig baljós árnyékot vet az életben maradottak jövőbeni sorsára.
Az Emma szerelméhez hasonlóan a családregény második kötete is bővelkedik izgalmas, váratlan fordulatokban, valamint megható, boldog és elkeserítő pillanatokban – egyszóval igazi kikapcsolódást ígér. Ha a kedves Olvasónak tetszett az Emma szerelmének történetét elmesélő első rész, a három fiúról szóló második kötetben sem fog csalódni.
Hamarosan megjelenik a harmadik, befejező rész is, amely a huszadik század végéig kíséri a Kóthay család lebilincselően izgalmas, jellegzetesen magyar történetét: az Emma lánya.
A trilógia harmadik, befejező része a hírhedt ötvenes években kezdődik. A kommunista diktatúra évei, majd az ötvenhatos forradalom után a Kóthay család tagjai ismét elszakadnak egymástól. Emma a lányával, Évával és az unokájával Amerikába emigrál, Tamásék azonban az otthonmaradás mellett döntenek.
A század második felének eseményeit a szélrózsa minden irányába szétszóródó Kóthay gyerekek és unokák mind különbözőképpen élik meg. A forradalmat követő megtorlás, 1968 Párizsa, a szögesdróton inneni világ szürke, nyomasztó hétköznapjai, a Kádár-korszak békés álarca mögött a szabadság fájó hiánya, a nyolcvanas évek színes, ám sekélyes időszaka, majd pedig a rendszerváltás éppen úgy főszereplői a könyvnek, mint az egyre népesebb, sokszínű család tagjai. A különböző szálakon futó cselekmény és a szereplők sorsa sokszor találkozik, néha egybefonódik, máskor újra külön utakon megy tovább, mindvégig a már megszokott izgalmakkal, váratlan és meghökkentő fordulatokkal.
Végül, a rendszerváltás esztendejében egy boldog-szomorú esemény során újra összegyűlik az egész család a régi, Balaton-parti házban, és az is kiderül, hogy habár végleg lezárult egy korszak, azért lesznek, akik továbbviszik Emma örökségét.