A mű első megjelenése, 1950-ben, valóságos forradalmat idézett elő Amerikában a szociológiában és általában a társadalomtudományokban. A könyv alapvető fogalmai – a tradíciótól irányított, a kívülről és a belülről irányított társadalmi jellem – olyasféle szerepet játszanak az elmúlt másfél évtized szociológiájában, mint az osztály, a hatalom vagy a rétegződés közkeletű kategóriái. Sőt, ezek az újabb fogalmak a szociológusok közvetítésével a szépirodalomba, az irodalomtörténetbe és a zsurnalisztikába is bevonultak.
A mű tulajdonképpen szociológiai esszé; előadásmódja és nyelvezete azonban annyira közvetlen és magával ragadó, hogy hatása messze túlterjedt a szakmai körökön, sikere vetekszik a nagyközönség számára írt népszerű könyvekkel.
Riesman alapvető célja az, hogy az amerikai társadalmi jellem átalakulását vizsgálja meg. Az amerikai társadalmat és kultúrát, továbbá az amerikai fejlődést a szerző univerzális szemszögből nézi, vizsgálati mintaként kezeli; ebből a társadalmi struktúrából vezeti le a társadalmi jellemet.
Riesman gondolkodásmódja sok tekintetben materialista. Balról bírálja a jelenlegi amerikai társadalom atmoszféráját. Ez a bírálat azonban nem a mi fogalmaink szerint baloldali. Miközben a szerző a „bőség társadalmát” kritizálja, nem is érinti pl. az amerikai szegénység problémáját. De mélyrehatóan elemzi az amerikai átlagember életformájának hátrányos és kedvezőtlen vonásait. E téren nem elégszik meg a közhelyekkel, az élesen felvetett kérdések tárgyalása csak a múltszázadi nagy realista írók munkáihoz hasonlítható.
Riesman könyve alkalmas arra, hogy bemutassa az amerikai jólét árnyoldalait, eloszlatva azt a nálunk is fellelhető tévhitet, amely szerint az amerikai társadalom konfliktusmentes, harmonikus és önszabályozó.
Nemcsak a szociológiával foglalkozók, hanem az igazán művelt nagyközönség számára ajánljuk a könyvet, amely joggal került világszerte a legolvasottabb könyvek közé.
Az utóbbi időben egyébként is nagyon gyakori jelenség az egész világon, hogy a bestseller-listák élén nem szépirodalmi, hanem közgazdasági és szociológiai művek állnak.