Arnold Csaba, Dr (szerk.): Családorvoslás a gyakorlatban I-II.

"A háziorvost felkereső vagy lakására kihívó betegek mintegy harmadának légzőszervi panaszai vannak. A legnagyobb halálozást okozó 10 betegség közül 4 (alsó légúti infectiók; tüdődaganat, COPD [chronicus obstructiv tüdőbetegség], TBC) a légzőszervi betegségekhez tartozik. Ezért is van különös fontossága annak, hogy a beteget rendszerint elsőként észlelő háziorvos helyesen és időben ismerje fel a légzőszervi betegséget vagy legalábbis jól behatárolja a szóba jövő betegségek körét, és szükség esetén eldöntse a sürgősségi teendőket, ill. meghatározza, hogy szükséges-e további ambuláns vagy kórházi kivizsgálás.
A légzőszervi betegségek tárgyalásánál hangsúlyozottan szerepelnek a panaszok, tünetek, a physicalis és a háziorvos által elvégezhető vizsgálatok, amelyek a diagnózis megközelítését, ill. felállítását szolgálják, és inkább csak felsorolásként szerepelnek azok az eszközös, műszeres vizsgálatok, amelyek szakintézetben végezhetők el. A szerkesztő kérésére nem kerül tárgyalásra a pulmonológiai diagnosztika, így az egyes tüdőbetegségek radiológiai elváltozásinak részletesebb leírása, melyek megtalálhatók a megfelelő pulmonológiai és radiológiai szakkönyvekben. A háziorvos a kért képalkotó eljárásokkal nyert adatokat gyakran már a diagnózis vagy lehetséges diagnózisok feltüntetésével úgyis megkapja. Ugyanakkor fontos, hogy a háziorvos az általa is elvégezhető egyszerű spirometriás mérést vagy a tüdőgondozóban, ill. tüdőosztályon elvégzett részletes légzésfunctiós leletet az EKG-hoz hasonlóan maga is értékelni tudja. Ezért a szerkesztő kérésének megfelelően a légzésfunctiós lelet kiértékelésének legfontosabb szempontjai e fejezet részét képezik."