Lewis Porter: John Coltrane

Coltrane életrajzát olvasva először megdöbbenünk; milyen félelmetesen rövid idő állt rendelkezésére, hogy szinte minden elemében megújítsa egy korszak zenei nyelvezetét, teljesen új irányba fordítva a jazz fejlődését. Második reakciónk, hogy próbáljuk tetten érni a pillanatot, amikor a zenélés hagyományos, biztonságosnak tűnő formáit feladva valami szokatlant hoz létre, s ebben nem bizonytalanítja el az esetleges kedvezőtlen kritikai visszhang, a közönség egy részének idegenkedése. Mert Coltrane zenei útkeresésére a közönség és a kritika is mindvégig rendkívül szélsőségesen reagált. Sokan utasították el, mások viszont szinte vallásos áhítattal tekintettek művészetére és személyiségére. Ő mégsem öltötte magára a meg nem értett zseni pózát, s bár játékát gyakran illetik a "haragos", "zaklatott" jelzőkkel, személyiségéből szinte teljességgel hiányoznak ezek a vonások.
Nyugodjunk bele, hogy egy rendkívül alapos, Coltrane művészi fejlődésének szinte minden lényeges mozzanatát rögzítő pályakép alapján sem ismerhetjük meg a korszakalkotó művésszé válás receptjét. Nem sikerül megragadunk azt a pillanatot, amikor kiváló szaxofonosból stílusteremtő művésszé válik, akit csak utánozni lehet, meghaladni aligha