A költő gondosan állította össze munkáját. Nagyon szellemes, hogy szerkesztői segítség nélkül, négy ciklusba rendezte a verseket. Az első két ciklus – a felnőttkor küszöbén, és a szerelem, házasság, család –, szemlélteti a harcos ifjú magatartását. Az emberré lenni versében valósággal szárnyal a világ megismerése felé. Hangsúlyozva, hogy emberré csak az tud lenni, aki nem csak álmélkodik, hanem megteremti, felépíti jól élhető környezetét.
A második és harmadik ciklus verseiben már kevesebbet foglalkozik a személyes kérdésekkel. Kifejező cím a Mindennapok vonzásában. A beilleszkedés vívódása a meghatározó. Tükrözi humanitását, amit verseiben maradandóan fejt ki.
Örvendetes, hogy versei nem tartalmaznak trágárságot, nyelvezetünkben egyre inkább eluralkodó szitkozódást. Valószínűleg ismeri a mondást: „Bizony: nyelvében él a nemzet.”
A kötet erőssége az őszinteség, ami elengedhetetlen a színes, gazdagérzelmű életút megrajzolásának.