A sűrű életprogramú, gondolkodónak, matematikusnak, dzsessztrombitásnak sem tehetségtelen, írónak meg éppen kitűnő és sokoldalú Boris Viant ezzel a könyvével mutattuk be Magyarországon 1969-ben.
Tajtékos napokja Queneau szavaival korunk legmeghatóbb szerelmi regénye. És ha az, korunk ízlése szerint az: cinkos kacsintások, minden álértéknek nekirontó vad bakugrások, torz fintorok kísérik a szégyenlős lira tiszta hegedűhangját, mígnem az eredeti humorral, leleményes szófacsarásokkal pergő-hullámzó, komédiának induló történet hirtelen sötét tragédiába fordul.