"Magyar Tenger"; ezt a nevet kapta az idők folyamán a Balaton, Európa egyik legszebb fekvésű, édesvízi tava. Tükrözte az ősember életét, a kelta, a gót, longobárd harcosok vonulását. A tó vizében itatták szilaj lovaikat Attila hunjai, s a halaival táplálta Pribina szláv fejedelem népét. Partjain előkelő római villák álltak, habjain Galerius gályái ringtak. Halászták a pogány Koppány népei és a tihanyi szerzetesek jobbágyai. Látta tatár-török-német hordák dúlását és a megtiport, kifosztott nép dolgos kezéből újból és újból virágba szökkent, megújhódott életét. Partjain nemcsak hazánk pihenést kereső lakosai, de határainkon túliak ezrei is élvezik bársonyos vizének üdítő hatását. Fejlődik a part, az egykori nádas, ingovány helyén nyaralóvárosok, sátortáborok épülnek, szaporodnak a kikötők, motorosok, vitorlások, csónakok és versenyhajók. Közép-Európa egyik leglátogatottabb nyaralóhelyévé vált az ezerszínű tó. Akik jönnek, távolról-közelről egyaránt, érdeklődnek a Balaton története után. Egy-egy borongós hétköznapon, amikor a fürdőzők melegebb ruhákat öltenek, s elindulnak "felfedezni" a tóparti érdekességeket, népesek lesznek Tihanyban is a Múzeum termei, melyek néhányában gondosan összeállított kiállításon képek, modellek sora mutatja be a balatoni hajózás fejlődését. Mostanában egymásután jelennek meg a balatoni útikalauzok, ismertetők, mese- és mondagyűjtemények. A balatoni hajózás történetének részletes megírásával azonban a mai napig is adósok vagyunk. Módszeres kutatása tulajdonképpen csak napjainkban kezdődött el. Ennek a munkának első eredményeiről kíván áttekintést adni 1966-ban a Magyar Közlekedési Múzeum és a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság által megrendezett "Hajók a Balatonon" című kiállításunk s a jelen munka első kiadása. Az azóta eltelt időszakban a kiállítás - amely Drezdát is megjárta - átrendezésre, bővítésre került. Ugyanígy átdolgoztuk s az újabb kutatási eredményekkel bővítettük a balatoni hajózás történetét felvázoló kiadványunkat is.