Mandeville műve mesés példázat formájában fogalmazza meg cinikus tételét; mely szerint az egyéni vétkek gazdasági szempontból a társadalom javára válnak, végső soron tehát -a közösség szempontjából - hasznosak. Ennek az alaptételnek kifejtése és bizonyítása A méhek meséje: a korai kapitalizmus elfogulatlan, szellemes szatírája, melynek több gondolata komoly hatással volt a közgazdaságtanra és filozófiára. A kérdés, hogy az erkölcsi normák természetes, belső érzékünkből erednek-e vagy mesterséges társadalmi konstrukciók, a mai napig újra visszatér a közösségelvű és az utilitarista erkölcs- és politikafilozófiák vitájában. A méhek meséje tehát nem csak mint filozófiatörténeti forrásszöveg, de mint gondolatébresztő, vitára ingerlő olvasmány is érdekes lehet.