Béres András - Kovács Ágnes: Hajnalpelika (rozsályi népmesék)

A rozsályi kötet értéke abban rejlik; hogy a gyűjtőnek a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején még sikerült szülőfalujában a népmesét természetes környezetében, hallgatóság jelenlétében rögzítenie, tehát többnyire olyan alkalmakkor, mikor a jeles mesemondók megszokott hallgatóságuknak metéltek. Őt is csupán a hallgatók egyikének tekintették, aki jegyzetfüzetével olyanféle szerepet töltött be, mint manapság a rejtett mikrofon, azzal a különbséggel, hogy míg az utóbbi, ha véletlenül észreveszik, esetleg riadalmat kelt, Béres András viszont őszinte érdeklődésével inkább minél szebb és jobb mesék elmondására késztette a mesemondót. Kötetünk teljes áttekintést nyújt a népmese valamennyi műfajának rozsályi változatairól, jelentőségük arányainak megfelelően: a gyűjtés idején a tündérmesék voltak a legnépszerűbbek, ezt érzékelteti számuk, szépségük és kidolgozottságuk; a legendamesék, a tréfás mesék és az állatmesék elmondása kevésbé volt virtus, ezért számuk is kisebb, előadásuk is egyszerűbb, mint a tündérmeséké.