Évszázadok során alig változott valamit az alföldi népélet; majd az elmúlt száz évben gyökeresen átalakult. Végtelen mocsárvilág volt egykoron, végeláthatatlan pusztákkal, melyeken bóklászolt és legelt a jószágállomány: gulyák és csordák, nyájak, ménesek, kondák és csürhék. Ezek azonban eltűntek mind.
Különleges emberek felügyelték a jószágot és a pusztát, élték a pusztai életet, olyanok, akik tető alatt sosem háltak: csendes, gyógyító sámánok, titokzatos, félve tisztelt jövendőmondók, törvény elől rétbe bújó szegénylegények, akár életüket a nyájért áldozó számadók és bojtárok, törvényt felügyelő pandúrok. Ők mind-mind eltűntek a nyájakkal együtt, meghaltak- fejfájuk pedig talán sosem volt.
Kiadványunkkal kívánunk tisztelegni mind a puszta, mind a régen ott élő emberek, mind pedig a művész előtt. Ajánljuk mindenkinek, aki szeretne többet megtudni a régmúlt időkről, a pusztai emberekről, a történelmünk egy darabjáról.