Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág II.: A fekete kisasszony

Nagy lelki örömmel hallom; hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei ezek a mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok” – írta kilencven évvel ezelőtt Benedek Elek, a kisbaconi székely mesemondó, író, a Cimbora gyerekújság szerkesztője. És álma valóra vált. Meséit azóta is szeretik felnőttek és gyerekek, falun és városban, élnek a könyvekben, és még ma is terjednek élőszó útján.
Vajon ki ne emlékeznék a régiek közül A csodaszarvas mondájára vagy a kisfiúra, aki megtalálta az Isten kardját, és ezzel új erőt öntött a hunok lelkébe, a csetlő-botló Szent Péterre és a kedélyesen igazságtevő Krisztusra, aki Szent Péterrel járja a világot ; és melyik gyerek ne andalodna el a második kötetet bevezető Fekete Kisasszonyon, aki megszabadulván az átoktól, megint gyönyörű! És melyik gyerek ne ismerné el a Világszép Nádszál kisasszony örök történetét. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a felejthetetlen világot.