A szegény ember kakasa.
Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek semmije sem volt az égvilágán; csak egy kicsi kakasa. Egyszer csak úgy megehül ez a szegény ember, hogy a szeme zöldet, vereset látott s nagy kínjában szinte falra mászott. Ő bizony - gondolja magában - egyet se kínozza magát, hanem megöli a kakast s mind egy falásig megeszi.
- No, te kakas, - mondja neki - hamar tégy vizet a tűzhöz, hadd főzzelek meg.
- Ne ölj meg, édes gazdám, - rimánkodott a kicsi kakas - keresek én neked a szemét közt egy krajczárt, azon veszek egy tojást s úgy tartlak, mintha a királynál vacsoráltál volna.
Azt mondta erre a szegény ember: hát jól van, én bizony nem is bánom, csak aztán tojás legyen, mert különben kést látsz.
Elszalad a kicsi kakas, de nem a szemétdombra, szalad az erdőbe. Ott találkozik egy nyúllal.
Kérdi a nyúl:
- Hová futsz, te kicsi kakas?
- Csak ide egy kúthoz, nyúl barátom.