A szerző, aki a Római Klub elnöke, valamennyiünk lelkiismeretére apellál, amikor új, 1981-es könyvében felrajzolja földtekénk állapotát és várható jövőjét. Ha úgy gazdálkodunk, és úgy szervezzük államaink együttélését, miként az elmúlt évtizedekben tettük, meglehet, végsőkig kiszipolyozzuk a Föld természeti tartalékait, tönkretesszük a bioszférát, milliós el- és kivándorlási hullámokat indítunk el, kiélezzük a megélhetési különbségeket a fejlett és a fejletlen világ között, vagy akár teljes pusztulásba döntjük a Föld egész lakosságát.
A könyv mégsem borúlátó! Peccei szerint lejtőn haladunk, de utunkon meg tudunk állni. A gondolatokban gazdag elemzés bőven merít a Római Klub helyzetértékeléseiből – összegzi azokat, és arra a következtetésre jut, hogy mindennél fontosabb az emberiség összetartozás-tudatának megerősödése. Peccei sok reményt fűz a fiatal nemzedékhez: új, világméretű civilizáció ígéretes hordozóját látja a mai ifjúságban.
Peccei műve a szakemberek gondolkodását éppúgy megújíthatja vagy felfrissítheti, mint a nagyközönségét. Végül is nem kevesebbről van szó, mint az emberiség életben maradásáról!