Krivonoszov regénye 1974 első hónapjaiban jelent meg a "Novij mir" című folyóirat hasábjain, és szinte azonnal élénk érdeklődést keltett az olvasók körében. A könyv a mai szovjet munkásosztály egy – irodalmilag ritkábban ábrázolt – rétegének életéről, mindennapjairól, érzésvilágáról és gondolkodásmódjáról ad izgalmas képet. Talán a magyar irodalom napjainkban is kedvelt szociográfiai munkáihoz hasonlíthatnánk ezt a művet, de Krivonoszov regénye áttételesebb, mondanivalóját egy önmagában is érdekes cselekménybe építi be. Az író – a kisvárosi, vidéki munkásréteg életébe ágyazva – kitűnően érzékelteti a környezetével összeütközésbe került, magasabb célokért küzdő hősnek belső vergődését, útkeresését. Izgalmas a regény nyelvezete, stílusa is; szinte életre kelnek a tárgyak, a táj, a mikrokörnyezet, a kisvárosi kocsma és számunkra is ismerős látogatói. Krivonoszov új könyve elevenbe vágó, emberi problémákról szól.