Az Istenek az égen rámutat; hogy noha a közvélekedés szerint a csillagászat Galileivel vette kezdetét, az ókori civilizációk nagyon pontosan ismerték az éjszakai égboltot. A babiloniak már Kr. e. 1000-ben feljegyezték és előrejelezték a bolygók, vagyis az "égi istenek" mozgását. A csillagok értelmezését körülvevő színes mítoszok leple mögött az égi mozgások meglepően helyes és kiterjedt ismerete érhető tetten. Az egyiptomiak osztották fel először tizenkét-tizenkét részre a nappalt és az éjszakát, a babiloniak használtak először 360 fokra osztott kört. A korai civilizációk mitológiáinak magyarázatával, értelmezésével láthatóvá válik, hogyan sikerült az égi események megértésével bonyolult naptárakat, kifinomult navigációs módszereket kidolgozniuk, miként tudták felfogni az alapvető matematikai elveket.