Gould államvizsgájának napján apja az arpakai katonai támaszpontról egyenesen hozzá repült és helikopterével az egyetem előtti füves területen szállt le. Egy csomó ember volt ott. A rektor gyönyörű beszédet tartott. Az egyik legkiemelkedőbb pontja az a biliárdos volt.
"Mi, kedves Gould, a te emberi és tudományos kalandodra úgy tekintünk mint bölcs parabolára, mellyel egy isteni kéz intelligenciája, életed zöld biliárdasztala fölé hajolva, lökést adott intelligenciád biliárdgolyójának. Te biliárdgolyó vagy, Gould, és a tudás partjai közt futsz ide-oda, s közben egy olyan tévedhetetlen röppályát írsz le, amely végül téged - a mi nagy örömünkre és vigasztalásunkra - a hírnév és a siker lyukába fog gyöngéden begurítani. És csak halkan, de annál nagyobb büszkeséggel mondom neked, kisfiam: annak a lyuknak neve van: azt a lyukat Nobel-díjnak hívják."