A Holnap. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka versei. Sajtó alá rendezte Antal Sándor. Nagyvárad, 1908. Holnap Irod. Társ. (Sonnenfeld Adolf ny.) 191 p. Fűzve, kiadói, illusztrált papírborítóban. Gerinchiányos, sérült kötet. Feltehetőleg Juhász Gyula Bauer Hildának szóló dedikációjával és Bauer Hilda autográf névbeírásával!
Bauer Hilda (Szeged 1887 – Budapest 1965) tanítónő, emlékíró. Balázs Béla és Bauer Ervin testvére, Kaffka Margit sógornője. Zsidó családból származott. dr. Schilling Oszkár festő, grafikus felesége.
1908 tavaszán alakult a Holnap nevű irodalmi társaság. Ady mellett Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Babits is csatlakozott a körhöz. Folyóiratot ugyan nem sikerült indítaniuk, de a tagok írásait tartalmazó két antológia megjelenése nagy visszhangot keltett.
A dedikációt író azonosítása:
- A címzett személye: A dedikáció Bauer Hildának (később Schilling Oszkárné) szól, aki Balázs Béla (született Bauer Herbert) író és Bauer Ervin biológus testvére volt. Juhász Gyula szoros, családi szintű barátságot ápolt a Bauer családdal a szegedi éveik alatt.
- A dátum jelentősége: A bejegyzés alján látható „908. IX. 7.” (1908. szeptember 7.) dátum napra pontosan egybeesik az antológia megjelenésével és az irodalmi mozgalom nagyváradi indulásával.
Grafológiai és stílusjegyek:
Írásritmus és dőlésszög: Az íráskép Juhász Gyulára jellemzően elegáns, egyenletesen jobbra dőlt, tiszta ritmusú. A betűk határozott, egyenes alapvonalat követnek.
Karakteres nagybetűk: A „Bauer”* szó nagy B betűjének kecses, kissé nyújtott alsó és felső hurokíve a költő kézírásának egyik legfőbb egyedi védjegye. A „Hilda” szó nagy H betűje két párhuzamos szárból és az azokat összekötő finom, középső hullámvonalból áll, ami megegyezik a korszakban írt leveleinek formavilágával.
Ékezetek és ligatúrák: Az „á” és „é” betűk ékezetei magasan a betűk fölött helyezkednek el, meredek, éles vonallal meghúzva. A betűk közötti kötések folyamatosak, a hurkok (pl. a „j” betűk szára) nincsenek túlzottan mélyre engedve, inkább rövidek és gyorsan kanyarodnak vissza.
Számjegyek formálása: A „908” kilencesének feje zárt, szára hosszan nyúlik le. A „7-es” számjegy áthúzás nélkül, határozott vízszintes tetővel készült, ami a korabeli bölcsész-értelmiségi számírás tipikus mintája.
Összegzés: Bár Juhász Gyula a szerzői csoport nevében írta alá a sorokat („a váradiak”), a reprezentatív, jól olvasható duktus mögött minden egyedi grafológiai jegy egyértelműen az ő szerzőségét bizonyítja.